Kábeleken múlik, lesz-e digitális robbanás Magyarországon

Kábeleken múlik, lesz-e digitális robbanás Magyarországon

Gőzerővel folynak a Szupergyors Internet Program (SZIP) előkészületei Magyarországon, hamarosan elindul az állami intézmények digitalizációja, és nincs már nagyon messze az 5G sem.

Kevesen gondolnák, hogy az előttünk álló digitális robbanás “vasérce” nem egy forradalmi újítás, hanem egy egyszerű vezeték, az optikai kábel lesz. A hatalmas mennyiségű adat gyors továbbításához ugyanis elengedhetetlenek a vezetékek: a következő tíz évben Magyarországot 100 ezer kilométernél is több új kábellel hálózzák be. A gond az, hogy az uniós kábelpiaci kereslet már most jelentősen meghaladja a kínálatot, az európai gyárak nem lesznek képesek kiszolgálni a robbanásszerűen jelentkező igényeket. A szakemberek szerint a megoldás a magyarországi gyártás lenne, ami az évi 6-10 milliárdos hazai piac mellett az egyre növekvő külföldi igényeket is kiszolgálhatná.

Önvezető autók, 5G, szupergyors internet és e-közigazgatás – mindez már nem is annyira távoli jövő, hiszen Magyarországon is megkezdődtek a hálózatfejlesztések, Berlinben pedig néhány hónapja már egy kereskedelmi hálózaton létrehozták Európa legelső 5G-s kapcsolatát is. Az idei év végére akár minden magyar háztartásba eljuthat a 30 Mb/s sebességű internet, és a közintézmények digitalizációja is kezdetét veszi azzal, hogy az állami intézményeket – kórházakat, iskolákat stb. – rákötik a Nemzeti Gerinchálózatra.

A digitális jóléthez elsősorban hálózatfejlesztésre van szükség, sőt iparági szakértők egyöntetű véleménye szerint egyenesen azon múlik a digitális robbanás sikere, hogy lesz-e olyan hálózat, amely minimális késleltetés mellett képes lesz egy időben biztosítani a kommunikációt akár több millió eszközzel – önvezető autók, okos hűtők és smart tévék tömegeivel. Az 5G-től ugyan még évekre vagyunk, de a szakemberek szerint, ha a kormányzati hátszéllel és uniós támogatással megspékelt Szupergyors Internet Program (SZIP) megvalósul, azaz, minden háztartásba eljut a legalább 30 Mb/s sebességű internet, Magyarországnak nemzetközi összevetésben is nagyon jó minőségű hálózata lesz. Jobb mint Németország egyes részein.

A siker azonban vékony drótokon függ, a hálózatfejlesztéshez ugyanis elsősorban vezetékekre van szükség, mert komoly mennyiségű adatforgalom továbbra is csak kábeleken lehetséges. Az egész ország behálózásához pedig hatalmas mennyiségű optikai kábelre van szükség, óvatos becslések szerint a következő tíz évben közel 200 ezer kilométernél is nagyobb optikai kábel igényt kell kiszolgálni hazánkban.Csak a Szupergyors Internet Program keretében 60 ezer kilométernyi kábellel hálózzák be az országot, az e-közigazgatás kiépítése, valamint a 2020-as évek elejére várható ötödik generációs hálózatok fejlesztése, évente további 20 ezer kilométernyi új kábel fektetését vetítik előre. A SZIP-hez hasonló volumenű fejlesztések ráadásul nemcsak nálunk, hanem a környező országokban, például Németországban, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában is gőzerővel zajlanak. Mondhatjuk azt is, hogy a digitális kor “vasérce” a következő években az optikai kábel lesz, ami gyorsan képes továbbítani a hatalmas mennyiségű adatot, vagy összekötni azt a rendkívül sűrű, több ezer egységből álló bázisállomás-hálózatot, amely az 5G – és majd az önvezető autók – működtetéséhez szükséges.

Mindez nagyon egyszerűen hangozna, a probléma viszont az, hogy az európai kábelgyártási kapacitások rendkívül szűkösek -, és már most jól látható, hogy nem fogják tudni kiszolgálni a fejlesztési igényeket. Az elmúlt években ugyanis alig voltak beruházások, most viszont hirtelen hatalmas lett a lendület egész Európában.

Jelenleg a kontinensen Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Olaszországban, Görögországban, Franciaországban és Dániában foglalkoznak optikai kábelek gyártásával, a legnagyobb kapacitás a lengyel, évi maximum 35-40 ezer kilométernyi kábellel

– ismerteti a helyzetet Rentkó András. A hazai fejlesztések egyik vezető beszállítója, a Pannoncom-Kábel vezérigazgatója szerint világosan látszik, hogy az európai gyártási kapacitás nem lesz elegendő az igények kiszolgálására: “az optikai kábelek szállítási határideje már az elmúlt években is folyamatosan nőtt, hamarosan elérheti a 16-22 hetet is, de volt olyan partnerünk, aki azt javasolta, hogy egy évre előre tervezzük a készleteinket. A hosszú szállítási idő nemcsak költségeket növelheti meg, hanem munkaszervezés szempontjából is akut probléma lesz. Ez már ágazatstratégiai döntést igényel”.

A Pannoncom-Kábel vezérigazgatója.

Lehetne más forrás után is nézni, a távol-keleti országokban ugyanis nagy volumenben gyártanak optikai kábeleket, de a kínai és indiai termékekért nem rajonganak a hazai szakemberek. Nemcsak azért, mert a szállítási idő még hosszabb lenne – az optikai kábelek repülőn nem szállíthatóak – hanem elsősorban azért, mert az alapanyag minősége sok esetben nem megfelelő, ami hosszú távon jelentősen megnövelheti a hálózatüzemeltetési és karbantartási költségeket.

A megoldás egy hazai optikai kábeleket gyártó üzem felépítése lenne, amely kiszolgálná magyarországi igényeket, amelyek csak a SZIP-kapcsán megközelítik a 25 milliárd forintot – véli Rentkó András. A vezérigazgató szerint éves szinten 50-70 ezer kilométernyi optikai kábelt előállító gyár már exportra (például a horvát, a szerb és több környező ország piacaira) is termelhetne, de mindenekelőtt biztosíthatná, hogy a következő években a hálózatfejlesztések – évi 6-10 milliárdos kábeligénnyel – zökkenőmentesen haladhassanak Magyarországon. Rentkó András szerint stratégiai kérdés, hogy a külföldi beszállítóktól való függőségnél nem előnyösebb megoldás-e a hazai üzemkörnyezet kialakítása.